Érzéseim...

Miről szól a blogom? Rólam. :) Amit érzek, gondolok, ami foglalkoztat és ami megfog... Röviden ennyi. Többit majd lásd később. :))

Contact

Msn: hamialinda@hotmail.com
E-mail: lindablog@vipmail.hu

Címkék

álom (5) barátság (40) család (27) dalszöveg (12) gondolat (58) idézet (83) lindás (141) magány (6) nótár mary (6) paulo coelho (5) shakira (5) spanyol (5) szeretet (46) szomorú (41) vers (30) vidám (12) videó (6) Címkefelhő

Játsszunk :)

2007.07.23. 22:46 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Ritusssnál figyeltem fel egy érdekes játékra és rögtön lecsaptam rá. Lényege, hogy tegyünk jót másokkal. Mint az elődeim így én is felajánlom, hogy az első három jelentkezőnek (kommentelni kell!:)) küldök valami édes, aranyos, saját készítésű tárgyat. Cserébe csak annyit kérnék, hogy ő is három embernek kedveskedjen tettel, szóval, valami kis meglepivel, hogy terjedhessen a jószándék tovább.
Drága olvasóim Jóra fel!

Kiscicák

2007.07.21. 15:44 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: macskák

Nemrég drága Szilveszterünk (félreértés ne essék, nőnemű egyénről van szó) életet adott 4 gyönyörű kiscicának.
Róluk van tehát szó:

Szilveszter (Szilvi) cicamama, aztán a picik balról jobbra: Pöttyös (kedvencem) Dominó, Foltos, Kislány (Nyafi).
3 kisfiú és 1 kislány. Ebből már kettőnek van gazdija, a két jobboldalninak. Tehát, ha valakinek esetleg szüksége lenne egy édeskicsi fekete-fehér szőrcsomóra akkor még jelentkezhet.
Már elég ügyesen mozognak, rendesen kiképzik édesanyjukat, aki aggódó cicamamaként figyeli minden egyes még elég bizonytalan lépésüket.
Bár Szilvi nem egy egyszerű egyéniség. Ő az, akit Szilveszterkor hozott haza Andi. Igazi életrevaló macska, aki utcacicaként megtanulta, hogy lehet életbenmaradni. Lopni és guberálni kell hát, amit a mai napig művel időnként, pedig tényleg jól el van látva élelemmel.
Amiért tollat, ill billentyűzetet ragadtam az az éjszaka akciója. Éjjel fél egykor, mikor már aludni tértem volna, Szilvikém úgy döntött, hogy átköltözteti kiscicáit a pincébe. A nappaliban a sarokban laktak eddig, azt is Szilvi választotta nekik. A pincébe a nappaliból 3 útonn lehet eljutni:
1. Simán kimegy az ajtón megkerüli a házat (a meleg miatt nem zártuk az ajtót) és ott van. Itt összvissz néhány lépcsőfokon kellett volna lecipelni a kicsiket. (nem ezt választotta)
2. Kimegy a cicaközlekedőn, ami a lépcsőfeljáratnál van. Itt néhány lépcsőfokon kellett volna felcipelnie őket, az út rövidebb, mint előzőnél. (ez sem nyerte el a tetszését)
3. A szobám ablakán keresztül vezetett a harmadik út és egybe ez volt, az amit ő végül szimpatikusnak gondolt.
Feladat tehát: nappaliból átcipelni a szobába a kicsiket, átugrani velük az útban fekvő nagytestű kutyán, majd felugrani kiscicával a szájában az ágyra, ágyról ablakba, majd onnan le a pincébe. És közben elérni azt, hogy Én ne akadályozzam meg.
Szerintem is ez volt a "legegyszerűbb", "legkönnyebb" megoldás. Persze, hogy megakadályoztam. Visszavittem a kismacskát, behajtottam a szobaajtót, a bejáratit meg bezártam nehogy eszébe jusson arra próbálkozni. Néhány perc telt el és már ki is nyitotta a behajtót szobaajtót, és megint ott volt egy kicsivel a szájában. Kivittem őket, most már rendesen bezártam a szobaajtót. 15 percig kb. szenvedett vele, hogy kinyissa, majd megkönnyebbülten hallottam, hogy arébbállt. Eltelik vagy 5 perc, aztán egyszercsak beugrik valaki az ablakomon. Szilvi. Na mondom zseniális. Nekiáll nyávogni nekem, hogy nyissam ki az ajtót. Miután jó 10 perces nyávogás után sem hatott meg, feladta. Odament az ajtóhoz, kaparta, lögdöste. Majd székről próbálta elérni a kilincset. Mind-mind sikertelenül. Aztán úgy fél óra után feladta és visszament a kiscicákhoz. Én pedig békésen hajtottam álomra a szemem hajnali kettőkor.
Negyed hatkor arra kelek, hogy valaki rámászott az arcomra. Kinyitom a szemem. Szilvi az, a Kislánnyal. Nah mondom remek. Kimegyek nappaliba. Anyum már ébren. Fel se tűnt neki, hogy Szilvi pakolászta a kicsiket. Addigra már csak Foltos volt a helyén. Szépen visszapakoltuk őket, azóta nem volt több próbálkozása, remélem nem is lesz.
A kicsik amúgy imádnivalóak és már most látszik mennyire különböző jellemük van! Remélem sikerül megtartanunk legalább egy kicsit. Nekem ő a kedvencem, Pöttyös. A legaktívabb, legbátrabb, legkíváncsibb.


Kérdések?

2007.07.18. 23:56 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: lindás

Meg lehet-e szokni az örömöt, a boldogságot, a mosolyt, a barátságot, a szerelmet, a szeretet? És mikor válik megszokássá egy mozdulat, egy mondat, egy kapcsolat? Miért biztosabb a régi, a már bevált, mint az új? Miért félünk a bizonytalantól, miért nem merünk kockáztatni?
És vajon megszokhatjuk-e a fájdalmat? Lefekhetünk-e egyszer úgy este, hogy már nem érezzük sebzett lelkünk? Bele lehet-e törödni valaki hiányába vagy szívünk egy része mindig utána vágyódik majd?
Elmúlhat-e az elmúlhatatlan? Mert a szeretet nem múlhat el. Még a legnagyobb viharban is emlékszik a napra. Igen, ez élteti, ez a remény, mert még ha villámcsap belé és porig égeti, ő  akkor is hisz benne, hogy a nap újra felragyog.
És a remény tényleg ott van mindenhol... egy mosolyban, egy mozdulatban, egy szóban. Talán csak azért, mert látni akarjuk. Mert hinni akarunk, mert többet akarunk, mert emberek vagyunk.

Paulo Coelho: Az ötödik hegy

2007.07.16. 06:37 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: idézet paulo coelho az ötödik hegy

A lelkenek is - mint a folyóknak és a növényeknek - szükségük van egy különleges esőre: a reményre, hitre és az élet értelmére. Ha ez nincs meg, a lélek meghal, bár a test még továbbél. Az emberek ilyenkor azt mondhatják "ott, abban a testben, egy ember lakott".

Az ember nem harcolhat a végzete ellen.



Remélhetőleg még bővülni fog.

Tolnay András: Lennél-e menedékem

2007.07.16. 05:28 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: idézet tolnay andrás lennél e menedékem

Lennél-e menedékem,
Ha teljesen eláztat az eső
Lennél-e menedékem
Ha nem is próbálnék erősnek látszani
Megsimogatnál akkor is,
Ha mocsárba merültem előtted
Lennél-e menedékem
Ha siralmas kiszolgáltatottságom
Egyetlen érintésért könyörögne
Megvigasztalsz akkor is, ha majd
Könnyeim ömlenek aszfaltközöny tócsáiba
Lennél-e a menedékem,
Akkor, mikor magam elől menekülök...
talán pont hozzád...

Félek

2007.07.14. 14:27 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: szomorú lindás

Nem akarom ragozni, sem szépíteni. Ez van és kész. Lehet feleslegesen aggódom, de úgy bennem van. Talán a múltbeli csalódások miatt.
Kellenek a változások. Néha jobbra kell menni, mikor balra szeretnék. Csak azt nem értem, hogy miért csapják rám mindig az ajtót. Most legszívesebben bekönyörögném magam valahova. De nem teszem. Inkább megint eltemetek mindent mélyre.
Egyszer ugye majd jön valaki, aki ért? Akinek nem kell magyarázni? Akinek kisírhatom magam, és, aki nem kérdez semmit csak átölel?

El momento de la aurora

2007.07.13. 21:08 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: idézet

Egy rabbi magához hívatta tanítványait és megkérdezte tőlük:
- Melyik az a pillanat, amelyikben végett ér az éjszaka és kezdetét veszi a nappal?
- Mikor messziről meg tudjuk különböztetni a bárányt a kutyától - felelte egy fiú.
A rabbi nem volt megelégedve a válasszal.
- Igazán - kezdte egy másik tanuló - akkor van nappal, mikor meg tudjuk különböztetni távolról az olajfát a fügefától.
- Nem ez a pontos definíció.
- Mi a helyes válasz akkor? - kérdezték a tanulók.
És a rabbi megszólalt:
- Mikor egy idegen közeledik és mi összetévesztjük testvérünkkel, ez az a pillanat mikor az éjszaka végetér és a nappal elkezdődik.

Részlet egy könyvből

2007.07.10. 12:28 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

"Mire vágysz?"
Ez volt benne. Két szó, egy kérdőjel. Se feladó, se címzett, se aláírás. Csak egy kérdés. Biztos voltam benne, hogy a levél vagy nem nekem szól, vagy valaki szórakozik velem. Összegyűrtem majd kidobtam a szemetesbe.
De ez a két szó, nem hagyott békén. Az este folyamán többször gondolkoztam rajta.
Hogy mire vágyom?
A legszörnyűbb, hogy nem jutott eszembe semmi "nagy" dolog. Csak ilyen apróságok, minthogy férjem magától kivigye a szemetet, ne legyen nagy forgalom reggel az utakon, holnapra el tudjon vállalni a fodrász.
Rájöttem, hogy elfelejtettem álmodozni, nagy álmokat magam elé tűzni és azokért küzdeni, harcolni. Picike hangyának éreztem magam, aki teszi a dolgát, hordja az élelmet a bolyba. Aki régen még a hatalmas dombokhoz vágyódott, de nem mert letérni az ösvényről. Mindig csak a feladatra koncentrált, és mára már el is felejtette, hogy ő egyszer a dombokról álmodott.
Kikotortam a levelet a szemétből. Széthajtogattam. Majd a kérdést kijavítottam.
"Mira vágytam?"
Erre már könnyebb volt felelni. Csak úgy cikáztak a fejemben a be nem teljesített vágyak. Végül tíz konkrét álmot fogalmaztam meg. Legkönnyebbtől haladtam a legnehezebb felé.
1. A macska
Már régóta szerettem volna egyet. Kiskoromba mindig tele volt a ház velük. Aztán mikor összeköltöztem a férjemmel, mindig csak halogattuk ezt a témát. Majd ha saját lakásunk lesz, majd ha kertes házba lakunk, majd ha több szabadidőnk lesz. Mindig volt valami, néha értelmetlen kifogás, amibe végül beletörődtünk.
De azon az estén megfogadtam, hogy másnap beszerzek egyet. Így került hozzánk Molly, a fekete-fehér fél éves kislány cica.
Másnap hazaérve az állatmenhelyről, a postaládánkban újabb titokzatos levelet találtam.

folyt. köv.

Vajon lát-e valaki olyannak, amilyen valójában vagyok?

2007.07.08. 19:42 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: gondolat lindás

És ha igen, akkor kicsoda? A családom és, akik szeretnek vajon tényleg engem látnak? Vajon tényleg az a lány vagyok, akit ők hisznek? Nem gondolják-e, hogy jobb vagyok?
És azok, akik haragszanak, akiknek ellenszenves vagyok, akik ítélkeznek feledtem, akik lemondtak rólam... Vajon ők nem becsülnek-e alá?
És Én? Én magamat látom ha belenézek a tükörbe? Vagy csak egy hatalmas pattanást, vagy egy félreálló tincset? Én vajon ismerem magam?
Egyáltalán ismerhet-e engem valaki, láthat-e valaki olyannak, amilyen valójában vagyok?
Láthatja-e valaki azt a lányt, aki a szavak mögött van? Akinek, néha a lelke majd megszakad de csak mosolyog. Aki nem mer harcolni az álmaiért. Aki néha még saját magától is megijed. Aki fél hinni és bízni. Akiben pedig olyan nagy szeretet van.

Testvérek

2007.07.06. 11:29 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: múltidéző

Tegnap láttam egy filmet a sziámi ikrekről, igaz már ismétlés volt, de azért jó volt újranézni. Hihetetlen, hogy mennyire képesek összehangolni mozdulataikat. Együtt él két lélek egy testben. Csodálom őket, mert néha még saját magamat sem tudom elviselni, nemhogy egy másik személyt.
Ez a film adott ihletet, hogy írjak kicsit az én drága hugicámról és öcsikémről. Bár nem vagyunk sziámi ikrek, sőt sima ikrek sem, csak egyszerűen testvérek. Én már 23 éve boldogítom anyumat, Andi 22, Attila pedig 20. Szóval jöttünk szépen sorban, nem hagyva pihenőt anyumnak. De úgy hiszem nem is bánta.
Annyi emlékem van velük. Nem is tudom hol kezdjem. Nem voltunk igazán jó gyerekek, mondjuk rosszak sem, de azért sikerült mindig borsot törni a szüleink orra alá. Bár apum nem sokáig élvezhette mindennapjaink, úgy gondolta neki elég kéthetente pár óra velünk.
Andi igazi hisztis kislány volt. Sok rosszaságra sikerült rábeszélni, már kiskorunkban rendszeresen kipakoltuk a ruhásszekrényt. Aztán együtt a patakhoz is lemereszkedtünk, ahonnan csak apa segítségével tudtunk kimászni. Meg még megannyi kedves dolog.
Igazán akkor vált érdekessé a dolog mikor már hárman lettünk és Attila is elég idős lett ahhoz, hogy velünk csibészkedjen. Sose felejtem el az estéket, mikor nem tudtunk aludni és kitelepedtünk az előszobába, ágynemművel és persze a legóval. Majd kiborítva ott játszottunk és közbe néztük a tévét, mert onnan elláttunk a nappaliig.
Esténként mindig mesélt anyu. Csiga Csabáról és rólunk. Mindig ő kezdte el a mesét, aztán persze mi is alakíthattuk. Nagyon jó volt, igazi interaktív mese.
Volt Juliskánk is. Ő egy fakanál volt, szemekkel, szájjal. Ha rosszak voltunk, mindig azzal rémészgetett anyum, hogy hozza a Juliskát. Most nehogy azt higyje valaki, hogy minket állandóan vertek. Egy esetre emlékszem, mikor megütöttek, akkor is véletlenül.
Testvéreimmel szinte mindennap összevesztünk, általában valamilyen játékon. Öcsém mint legkisebb és leggyengébb (akkor még) tartott minket sakkban sokszor. Volt egy műanyag kardja, no meg a cipőskanál. Ezek voltak a kedvenc "fegyverei". Néhányszor el is lettünk páholva vele hugommal, de igazából én konkrétan nem emlékszem már egy esetre se.
Tehát a veszekedések mindennaposak voltak, de nem nagyon volt olyan este, hogy haragban feküdtünk volna le. És ha szükség volt mindig a mai napig számíthatunk a másikra. Tudom, hogy nem hagynának cserben és legyen akármi probléma segítenének megoldani.
Megtanultam, hogy fontos a köszönöm, a bocsánat, hogy néha én is hibázok, hogy néha én is rossz vagyok. De tudom azt is, hogy lehet engem is szeretni, hogy értékes vagyok és, hogy vannak olyanok, akik szemében fontos vagyok. És ők tényleg bírálnak, az ő szemükben nem anyuci vagy apuci kicsi lánya vagyok, hanem egy velük egyenrangú személy.
Örülök, hogy ők a testvéreim, hogy vagyunk egymásnak, hogy annyi emléket adtak és még adnak.

Ilyen vagyok

2007.07.05. 22:20 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: lindás

Nem tudok arról írni, amiről kéne. Nem tudok arról írni, amit érzek. Nem tudom leírni, hogy VÉGE. Igen, valami változott. Bennem.
Nem mondom, hogy minden full happy Nem mondom, hogy nem lehetne jobb. De elégedett vagyok, őszintén örülök, nevetek, jól érzem magam a bőrömben. Jó újra felfedezni azokat a dolgokat, amiknek értékét már elfelejtettem. Élvezem, hogy cselekedhetek, hogy alakíthatom sorsomat. Örülök, hogy van fent valaki, aki vigyázz rám. Biztonságot ad, hogy tudok hinni benne, hogy minden rendbe jön, hogy a völgy után megint a magasba juthatok.
Most már értelmet kaptak a régi fájdalmak. Már értem, fontos volt a pofonokkal is szembesülni, hogy megtanuljam a leckét. Már nem várok magyarázatot, már nem akarom megváltoztatni a múltat. Már nem fogok könyörögni senkinek, sem megalázkodni, sem ráerőltetni magam másokra.
Ideje élvezni az életet! Figyelni azokra, akiknek fontos vagyok. Több időt tölteni azokkal, akik szeretnek. És újra hinni és bízni az emberkben. Igen, ezt még tanulnom kell. De tudom megint menni fog. Hinni és bízni.

Koncz Zsuza: Ha én rózsa volnék

2007.07.03. 23:07 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: bródy jános koncz zsuzsa dalszöveg ha én rózsa volnék

Szerző: Bródy János

Ha én rózsa volnék
nem csak egyszer nyílnék
Minden évben négyszer
virágba borulnék
Nyílnék a fiúnak
nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek
és az elmúlásnak

Ha én kapu volnék
mindig nyitva állnék
Akárhonnan jönne
bárkit beengednék
Nem kérdezném tőle
hát téged ki küldött
Akkor lennék boldog

ha mindenki eljött

Ha én ablak volnék
akkora nagy lennék
Hogy az egész világ
láthatóvá váljék
Megértő szemekkel
átnézénnek rajtam
Akkor lennék boldog
Ha mindent megmutattam

Ha én utca volnék
mindig tiszta lennék
Minden áldott este
fényben megfürödnék
És ha egyszer rajtam
lánckerék taposna
Alattam a föld is
sírva beomolna

Ha én zászló volnék
soha nem lobognék
Mindenféle szélnek
haragosa volnék
Akkor lennék boldog,
ha kifeszítenének
S nem lennék játéka
mindenféle szélnek

Hiány.

2007.07.02. 22:43 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: gondolat szomorú lindás

Mikor minden jó, mikor minden passzol, mikor nevetned kéne. Aztán váratlanul megtudsz, meghallasz, meglátsz valamit és rádöbbensz valami kimaradt, valami hiányzik.
És a legrosszabb mikor szembesülsz vele, hogy Te nem passzolsz a folyamatba, Te lógsz ki. Ekkor már hiába nyugtatod magad, hogy minden rendben van, hogy örülnöd kell. Már nem tudsz. A könnyeiddel küzdesz, mert sírni már nem akarsz.
Igen, szép nap volt.

Hogyan készítsünk otthon műanyagot?

2007.07.01. 14:51 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: vicces

Először is egy fazékba vizet teszünk fel. Mikor a víz már forr, 5 csomag ropit rakunk bele. Addig főzzük a ropit még nem kezd szétmálani, majd levesszük a tűzről és leszürjük. A vizet visszatesszük a tűzhelyre. Mikor a víz újra forrni kezd, hozzáadunk egy polipot, melyet készre főzünk. Majd levesszük a fazekat a tűzről és már kész is a polipropilén.

The Fantastic Adventures Of Dizzy

2007.07.01. 00:59 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: játék számítógép lindás the fantastic adventures of dizzy

Viszonylag hamar, a 90es évek közepén megkaptuk első számítógépünket. Akkor még ugye nem kellett wordben beadandó dolgozatokat szerkesztenem, és még az internet csodás világát sem ismertem. Szóval abban az időszakban a drága 486-os gépünket csak játékra használtam.
Ezek közül az egyik legkedvesebb ez volt:

Dizzy (fehér, piros kéz/láb tojás) feladata, hogy megmentse barátnőjét a gonosz Zaks karmai közül. De nem ilyen harcolunk össze-vissza és lövöldözzük a különböző szörnyeket, hanem logika az egész játék, bonyolult összetett feladatokból áll. Egy pálya van, aminek különböző részei vannak, barlang, part, tenger, hajó, város, temető, erdő... stb. Elég széles a paletta tehát. Nemcsak Daisyt (Dizzy csaja) rabolta el Zaks, hanem Dizzy barátait  is "hatástalanította". Van akit elaltatott, más beteg lett, harmadik jégbefagyva áll a háza közepén. Dizzynek rajtuk is segíteni kell. A feladatok összetetségéről pedig egy példa: Ahhoz, hogy az égi érő paszulyt el tudjuk ültetni az útban álló manót kell "lefizetnünk", akinek azonban az aranylóhere kell, amit a sárkány őriz. De ahhoz, hogy a sárkányhoz eljussunk szét kell robbantanunk a sziklát, ami elzárja a barlang bejáratát. A dinamit természetesen nincs a közelben. De kis rummal lefizetve a kapitányt, a hajón meg is leljük. És mikor odajutottunk drága sárkányunkhoz jövünk rá, hogy valami nem stimmel mert halálra éget. Kis tüzet okádó dögünknek a száját csak az aranytojással tarthatjuk zárva, ami nagyapónál van, aki persze beteg. Először tehát meg kell gyógyítani és akkor most nem sorolnám fel, hogy a pálya különböző pontjain merre találhatóak az alapanyagok. Szóval ha ezt mind elintéztük akkor megvan a lóhere. És akkor még csak a manót takarítottuk el az útból.
Jó játék, csak idegileg néha kikészít főleg mikor már minden feladat megoldva, csillagok begyűjtve, csak Zaks van hátra meg, hogy Daisy és Dizzy boldogan éljék életüket és ekkor jön egy hülye csiga és kinyír. GAME OVER és persze mivel régi dos-os játék a mentés még luxus volt akkoriban.
Szóval itt vagyok 23 évesen, és nem bírok végigvinni egy 14 éves játékot és a legjobb, hogy órákat képes vagyok rajta szórakozni és biztatom magam, hogy "meg tudod csinálni Linda". Valami nincs rendben velem.
Jah és keresem azt, a személyt aki esetleg kivégezte valamikor ezt a nagyszerű game-t, mert mély tiszteletemet szeretném kifejezni neki és indítványozom, hogy szobrot emeljenek róla, mert nagy tettet vitt véghez.

Valamit valamiért, avagy mindennek megvan az ára

2007.06.29. 20:56 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Megint ilyen antiszociális hangulatom van. Magamhoz kéne kötözni az embereket, hogy ne üldözzem el őket rövid időn belül. De ez ugye nem lehetséges.
Már a hét elején a padlót foghattam volna, de helyette inkább röhögtem, hogy nem hagytam magam megalázni. Persze ennek is ára volt, mint mindennek, de már nem érdekel. Legalább békésen alszom el este.
Vártam a szerdát. Mert mégis munka, mégis pénz, mégis hasznosan töltöm el az időt. Aztán olyan görcsben jöttem haza este, hogyha tényleg lett volna jobb megoldás,  csütörtökön feléjük se nézek. Egyszerűen nem tudom elfogadni, ha az embereket állatként kezelik, hülyének nézik és ordibálnak velük. Tisztázzuk, hogy egy új ember nem tudja a szokásokat, a szabályokat, és azokat szépen el lehet mondani. Nem pedig leordítjuk a másik fejét, hogy miért nem tudod? Hát kössz szépen, azt hiszem érek annyit, hogy normális hangnemben szóljanak hozzám. De a csütörtök már jobb volt, sokat voltam "egyedül", tudtam koncentrálni a feladatra, nem idegesítettek. Aztán majd, hogy hívnak-e még? Hát kérdéses. Bevallom a pénz miatt jól jönne, viszont az, hogy én idegbetegen jöjjek haza aztán olyanokkal veszekedjek, akiknek semmi közük nem volt az állapotom előídézéséhez, majd egyedül sírjak az ágyban, nah ez nem hiányzik.
Az utóbbi napokban elég sok emberrel kerültem kapcsolatban és hát megint csak nem túl jó véleményem alakult ki. Ha hatalom kerül az emberek kezébe, akkor az esetek 90%-ban elborul az érintettek agya és elkezdenek kisistent játszani, elfelejtve azt, hogy milyen rossz volt, mikor nekik ordították le a fejüket kis semmiségek miatt. Aztán vannak olyanok, akik a főnök fenekét olyan tisztára tudják nyalni, hogy ha félévig sikálná magának akkor se lenne olyan fényes. Persze ők lesznek azok, akik viszik valamire. Ez van, én ilyenre sose lennék képes. Meg a kedvencem még, hogy az ember háta mögött olyan szépen ki tudják beszélni a másikat, hogy öröm nézni, persze a szemébe csak mosolyognak, aztán elmondani mit gondolnak már luxus. Én tegnap is és máskor is vállalom a véleményem. Lehet a szemébe humánosabban tálalom, de a lényeg ugyanaz marad. Sok konfliktusom volt már ebből, meg lesz is szerintem, de legalább nem kell vigyáznom arra, hogy kinek mit mondtam.

Születésnapra:)

2007.06.27. 00:00 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: barátság

Itt is Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok Neked!
Kettessel kezdődsz már Te is, és ne feledd, hogy még több KETTES vár még rád!
Egy idézettel kezdeném:
"Míg van posta, és nem vágják el a telefonvonalakat, míg van mondanivalónk, s amíg minden szorongásunk és örömünk meg akarjuk osztani egymással, addig barátok maradunk. Mindörökre."
És a mi verziónk: Míg van Pannon és nem szünteti meg a Non-stop díjcsomagot.....
Tudom, hogy bármi lesz, mi mindig megtaláljuk a módját, hogy kapcsolatba maradjunk egymással.
Amúgy tudom néha nehezen elviselhető vagyok, meg hisztizek, haragszom meg satöbbi és ilyenkor az agyadra megyek, ezért most itt is sorry. Köszí, hogy elviselsz ilyenkor is.
Jó, hogy vagy, hogy meghallgatsz, hogy megbízhatunk egymásban, hogy zaklatsz, hogy zaklathatlak, hogy kínozhatjuk a pannont, hogy nevethetek a hülyeségeiden, hogy megoszthatjuk egymással gondunkat, hogy számíthatunk a másikra, hogy hiszünk egymásban és hogy részesei vagyunk egymás életének.

Jah és jó, hogy öregszel Te is, mert így nem érzem én se olyan vénnek magam!


Hálás vagyok Neki ott fent, hogy kaphattam egy ilyen barátságot, mint a Tiéd!

Munka

2007.06.21. 14:11 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Hívtak az előbb munka kapcsán. Holnap kell mennem 16ra. Remélem összejön. Kell a pénz nekem is, családnak is.

...

2007.06.21. 13:23 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Nyűgös és hisztis vagyok ma. Mint egy kisgyerek. Legszívesebben minden kezembe kerülő tárgyat a falnak csapnék, a következő pillanatban pedig a sírás fog el.
Nehéz velem most, nagyon nehéz.
Utálom az ígéretek. Mert ha megtehetném, ha segíthetnék... stb. szövegek. Nekem nem pénz kell, nem is kell tenni semmi extrát. Csak figyelmet akarok. Hogy valakinek tűnjön már fel, hogy én is élek, hogy nekem is van gondom, hogy egy kicsit, hagy szóljon már valami rólam.
De nem lehet, mert ha el is kezdeném, vagy nagy ívből sz*rik rá a másik, vagy tuti neki nagyobb baja van, vagy most el kell mennie. Már komolyan feladom az egészet.
Legszívesebben kisírnám most magam valakinek.
Elegem van úgy mindenből, szabadulni akarok már innen.
Tudom már, nagy dolog egy köszönöm, egy sms, egy telefon, egy találkozó, egy mozi, egy kis figyelem, beszélgetés. És igen tudom, hogy nem éri meg rám fordítani 5 percet se.
Nembaj. Azért maradok az a kislány, aki anno várta az apját szombaton, aztán csak a telefon jött, hogy ma nem lesz közös program. Még mindig várom, hogy nyíljon az ajtó, de már nem hiszek az ígéretekben.


Soria

2007.06.19. 22:15 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Lehet hülye vagyok már és mindenben a jelet keresem, de annyira érzem, hogy Soria az én utam, aztán lehet jön majd valaki aki visszaránt a földre. (de most jó a magasban repülni)
Ma tudatosult bennem, hogy Aimar a Real Zaragoza-ban játszik. Hihetetlen. 2 órára lesz tőlem.

Szigorlat

2007.06.19. 20:53 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Ötös lett a szigorlatom. Sokat tanultam, meg is lett az eredménye. Tökéletes nap lehetne, ha az a kis űr nem lenne a lelkemben. Hiányzik valami a mai napból. Nagyon hiányzik.

Most én

2007.06.17. 17:10 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Nem értek már semmit. Se másokat, se magamat. Összezavarnak a könnyek, a mosolyok, a szavak. Most csendet akarok. Elfelejteni, hogy léteznek. Csak magammal törődni. Nem figyelni másokra, nem hallgatni gondjukat, nem tudni fájdalmukról. Most muszáj egy kicsit, hogy én legyek a középpontban. Ez most rólam szól, ez most nagyon fontos.

Tanulok

2007.06.17. 17:03 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Mindjárt szigorlat, nemsokára elbeszélgetés, én meg csak tanulok, és tanulok, és tanulok.
Remélem meg lesz az eredménye meg kell, hogy legyen!

Álmom

2007.06.15. 19:51 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Mostanában nem nagyon tudok ide mit írni, mert egyetlen dolog körül forog az életem lassan másfél hete.
Olyan közel vagyok, hogy egy nagy álmom teljesüljön, hogy én is alig hiszem el. Most ennek érdekében próbálok mindent megtenni, és nem is tudok másra gondolni. Azt meg nem akarom mindennap leírni, mert kicsit unalmas lenne.
Ha összejön rögtön felírom ide, és velem örülhettek. Addig azonban arra kérlek Titeket, hogy szorítsatok értem!

Köszönöm Nektek, hogy olvastok! Nagyon sokat jelent nekem!

Börtön vagy nem börtön?

2007.06.11. 16:32 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Címkék: paris hilton lindás

Tegyük fel, hogy van egy nem éppen példaértékű életet élő híresség, aki gondoskodik róla, hogy minden héten az újságok címlapjára kerüljön. Egyesek idegeid borzolja, másokat szórakoztat, és vannak olyanok is akiknek munkát biztosít. Szóval tény és való, hogy a mai világba Paris Hilton már egy márka, ami ha kell, ha nem jelen van a világban. Aztán tényleg lehet szeretni, vagy nem, szerintem őt sem érdekli túlzottan ki mit gondol róla.
Nem rajongok az olyan emberekért. akik anyuci, meg apuci pénzét költik és ettől ők már azt hiszik valakik. Pedig hajaj, de messze vannal. De Parisra mégis másként tekintek, nem tudom megmondani, de szerintem ő sokkal értelmesebb annál, mint ahogy elsőre gondolni lehetne. Mindig megoldja, hogy a toppon legyen, lemezt ad ki, úgy ugráltatja a médiát, ahogy akarja. És akárhogy van, de nem sok hírességnek sikerült elérnie, hogy mindenhéten az első oldalról mosolyogjon a vásárlókra.
Az már más kérdés, hogy azé kellett neki egy jó csengő név, no meg az ősök pénztárcája és persze gyenge erkölcsök. De a lényeg, hogy megcsinálta. És akár tetszik nekem, akár nem azt el kell ismernem, hogy botránykeltésben ő a no.1. 
Legújabb sztorija ugye, hogy menjen börtönbe vagy legyen házi rabságban? Ma ez volt a téma az egyik kereskedelmi rádióban. A műsorvezetők véleménye az volt, hogy vissza kell mennie és töltse le a 20 akárhánynapot a sitten. Nah most én tényleg nem rajongok érte, de egyrészt szerintem nem követett el olyan hűde komoly dolgot, hiszen úgy őszintén mindenkinek van olyan ismerőse, aki jogsi nélkül vezetett ittasan. Szóval nem kell olyan jaj de messzire menni. Másik meg... bekerül a jobb esetben rablók vagy csalók közé, akik köztudottan nem kedvelik a milliárdos csemetéket. És ugye senki nem gondolja azt,  hogy ott senki nem kötne belé és nem szemétkednének vele. (és ez csak a jobbik esett)
Véleményem tehát, hogy a kis Parisnak hagyjuk meg a háziőrízetet, és ahogy őt ismerjük, hamarosan webakamerán követhetjük bezárt életének mindennapjait, és gondolom egy újabb home videó uis várható.



süti beállítások módosítása