Valóra vált!
2007.09.13. 09:53 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Megyek Soriába. Ennyi. Öröm van ezerrel!!! :))))
Felemel vagy elszakad?
2007.09.12. 23:14 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Kapaszkodok a reménybe, mely egy vékony szálon függ a végtelen sötétség peremén.
Alejandro Sanz - Corazón partío
2007.09.09. 02:27 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: dalszöveg alejandro sanz corazón partío
¿Quién me va a entregar sus emociones?
¿Quién me va a pedir que nunca le abandone?
¿Quién me tapará esta noche si hace frío?
¿Quién me va a curar el corazón partío?
¿Quién llenará de primaveras este enero,
y bajará la luna para que juguemos?
Dime, si tú te vas, dime cariño mío,
¿quién me va a curar el corazón partío?
Ki fogja odaadni nekem az érzéseit?
Ki fog megkérni arra, hogy soha ne hagyjam el?
Ki takar be este, ha hideg lesz?
Ki fogja meggyógyítani a széttört szívemet?
Ki hozza el a tavaszt januárban,
És hozza le a holdat, hogy játszhassunk?
Mondd, ha elmész, mondd kedvesem,
Ki fogja meggyógyítani a széttört szívemet?
Döntés...
2007.09.05. 16:59 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Holnap 11óra...
Egy rövidke elbeszélgetés... és talán 3 hónapig Soria városának lakosa lehetek...
Szorítsatok! Nagyon!
Egy álom válhat valóra holnap... egy csodálatos álom...
Egy rövidke elbeszélgetés... és talán 3 hónapig Soria városának lakosa lehetek...
Szorítsatok! Nagyon!
Egy álom válhat valóra holnap... egy csodálatos álom...
Félek.
2007.09.05. 10:46 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem. Mikor lelkem nem bírja az akadályok súlyát, mikor nem tudom melyik a helyes irány. Te jönnél, megölelnél, biztatnál, erőt adnál.
Hinnél bennem és én hinnék neked.
Hinnél bennem és én hinnék neked.
A harag
2007.08.30. 18:19 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat lindás harag
Az ember néha csak megy. Nem néz se oldalra, se hátra, se fel, se le. Nem figyel. A mozgás automatikus. Bal láb majd a jobb, megint bal, majd jobb és így tovább. Még el nem érkezik az a pont. A cél, ahová indult. Megérkezik és nem emlékszik az útra, kikkel találkozott, a fákra, melyek mellett elhaladt, a virágra, melyet útközben letaposott, a macskára, mely egy ideig követte. Még úton volt nem hallotta a gyerekek zsivaját, az ugató kutyákat, a dudáló autókat. Nem érezte a péksütemények illatát, sem a hideg szelet.
De most megérkezett. Most már figyel. Piros tégla ház, utcafrontra néző két ablak, barna ajtó, gondozott kert tele virágokkal. Apró csendes utca, pár tucat épülettel. Gyerekek labdáznak az úton, asszonyok teregetnek a kertben, öreg néni fekete tacskóját sétáltatja. A bogarak zümmögnek, a szél gyengéden fúj, a nap pedig árnyékot ajándékoz.
Nyugalom van. Öröm és egyszerűség. Hirtelen megtorpan. Az eddigi határozottságot átveszi a kétség, a félelem. Rosszkor jött, nem ez a megfelelő pillanat. Most minden olyan tökéletes, olyan csodálatos. Ő pedig súlyos titkokat, fájdalmas múltat hozott. Fel akarja fedni, könyörtelen akar lenni, mint amilyen vele volt az élet. De mégis belül érzi, hogy nem teheti meg.
Feltör belőle a fájdalom, a megkeseredett évek emléke, a düh. A harag, mely évekig táplálta. De valami elfeledett melegség is felszínre ér a sötétség mélységéből. Valami kellemes. Lehet a táj teszi, a friss levegő, a színes virágok, a pillangók, a gyerekek játéka vagy az idős asszony mosolya. De lehet csak a lehetőség hívta életre elhidegült szívét. A lehetőség, hogy mindent visszaadhat NEKIK. A megaláztatást, a bántalmazást, a rettegést és azt a fájdalmat, amit csak az igazán erős lelkek bírnak ki. Megijedt magától. Attól az embertől, aki lett. Aki keserűséggel táplálkozik, fájdalomban fürdik és bosszúról álmodik. Olyan lett, mint ŐK. A lelke már fertőzött, csak a vétkek hiányoznak a listáról.
Elfutott. Úgy ment, ahogy jött. Gyorsan. Nem figyelte hol halad el. Mégis van, ami változott. A határozottságot átvette a félelem. A súlyos lépteket most apró könnyek kísérték. Álmatlan éjszakák, bosszúra szomjas hetek, terhes hónapok és haraggal teli évek után most mégis feladta. Évek óta először nevetett. Nyertesnek érezte magát. És nyertes is volt, mert legyőzte saját magát, a gonosz gondolatokat, és átadta szívét a megbocsátásnak.
De most megérkezett. Most már figyel. Piros tégla ház, utcafrontra néző két ablak, barna ajtó, gondozott kert tele virágokkal. Apró csendes utca, pár tucat épülettel. Gyerekek labdáznak az úton, asszonyok teregetnek a kertben, öreg néni fekete tacskóját sétáltatja. A bogarak zümmögnek, a szél gyengéden fúj, a nap pedig árnyékot ajándékoz.
Nyugalom van. Öröm és egyszerűség. Hirtelen megtorpan. Az eddigi határozottságot átveszi a kétség, a félelem. Rosszkor jött, nem ez a megfelelő pillanat. Most minden olyan tökéletes, olyan csodálatos. Ő pedig súlyos titkokat, fájdalmas múltat hozott. Fel akarja fedni, könyörtelen akar lenni, mint amilyen vele volt az élet. De mégis belül érzi, hogy nem teheti meg.
Feltör belőle a fájdalom, a megkeseredett évek emléke, a düh. A harag, mely évekig táplálta. De valami elfeledett melegség is felszínre ér a sötétség mélységéből. Valami kellemes. Lehet a táj teszi, a friss levegő, a színes virágok, a pillangók, a gyerekek játéka vagy az idős asszony mosolya. De lehet csak a lehetőség hívta életre elhidegült szívét. A lehetőség, hogy mindent visszaadhat NEKIK. A megaláztatást, a bántalmazást, a rettegést és azt a fájdalmat, amit csak az igazán erős lelkek bírnak ki. Megijedt magától. Attól az embertől, aki lett. Aki keserűséggel táplálkozik, fájdalomban fürdik és bosszúról álmodik. Olyan lett, mint ŐK. A lelke már fertőzött, csak a vétkek hiányoznak a listáról.
Elfutott. Úgy ment, ahogy jött. Gyorsan. Nem figyelte hol halad el. Mégis van, ami változott. A határozottságot átvette a félelem. A súlyos lépteket most apró könnyek kísérték. Álmatlan éjszakák, bosszúra szomjas hetek, terhes hónapok és haraggal teli évek után most mégis feladta. Évek óta először nevetett. Nyertesnek érezte magát. És nyertes is volt, mert legyőzte saját magát, a gonosz gondolatokat, és átadta szívét a megbocsátásnak.
Hiszek benned akkor is...
2007.08.28. 22:24 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat barátság szeretet lindás
...ha nem mondom,
...ha nem látszik,
...ha távol vagyok,
...ha haragszom,
...ha tagadom,
...ha nem akarod.
...ha nem látszik,
...ha távol vagyok,
...ha haragszom,
...ha tagadom,
...ha nem akarod.
Néha...
2007.08.28. 22:13 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat szomorú lindás
Néha még hiányzik, de már csak néha. Vajon egyszer ez is elmúlik? Lehet évek múltán már a nevét se tudom majd? Félek ettől azért. De talán pont ez a félelem az, ami nem engedi, hogy elfelejtsem.
Fény és árnyék
2007.08.26. 20:49 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat szomorú lindás
Ott ültem a fűben és néztem az eget, ahogy beborul. Érezni akartam a nyári zápor cseppjeit a testemen, mélyeket lélegezni az eső illatából. Megtisztulni kívül és belül. Majd várni a napot, hogy felszárítsa ázott bőrömet, és elvigye lelkem fájdalmas titkát.
Súlyokat adtál. Nagyon nehéz terheket kellett vállamnak cipelnie. Vonszoltam poros utakon, eső után sáros talajon, szúrós bozótosok között tűző napon, de végül feladtam. A testem nem bírta tovább. Láttam a csalódást a szemeidben. Mégegyszer megpróbáltam, de karjaim már nem engedelmeskedtek. Erőtlen kezeim közül kicsúsztak a súlyos kilók.
Olyat kértél, amire én képtelen vagyok. Mégis erőmön felül küzdöttem, majd végül vesztettem.
Elmentél. Hagytam.
***
Súlyokat adtál. Nagyon nehéz terheket kellett vállamnak cipelnie. Vonszoltam poros utakon, eső után sáros talajon, szúrós bozótosok között tűző napon, de végül feladtam. A testem nem bírta tovább. Láttam a csalódást a szemeidben. Mégegyszer megpróbáltam, de karjaim már nem engedelmeskedtek. Erőtlen kezeim közül kicsúsztak a súlyos kilók.
Olyat kértél, amire én képtelen vagyok. Mégis erőmön felül küzdöttem, majd végül vesztettem.
Elmentél. Hagytam.
A.-nak és a többieknek
2007.08.25. 09:46 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
mikor a nagyapád 5 éves gyerek szintjén van,
mikor nem mersz kimenni egyedül este az utcára,
mikor egy vetélkedő kiakaszt,
mikor egy telefonhívás luxus,
mikor saját magad döntöd romba, amit építettél,
mikor nem hallgat meg,
mikor nem ért meg,
mikor már elveszett a közös hang,
mikor a várakozás kikészít,
mikor nem kapsz választ,
mikor félsz,
és mikor menekülnél mindenki elől...
Ezt érzem most. ÉS... elegem van, hogy nem álmodhatok és mindenki mindent jobban tud az életemben, mint én... Egyszer hagyjatok pofára esni. Nem kell az aggódás, se figyelmeztetés, se kioktatás. Csak bízzatok bennem. Aztán lehet könnyes szemmel jövök haza. De akkor nem akarom hallani, hogy megmondtam. Csak öleljetek át, mert akkor már úgyis mindent tudni fogok.
De én arra gondolok, hogy nevetni fogok, hogy új világot látok, új emberek, új kihívás, tiszta lap. Ez is benne van a pakliban, nem???
mikor nem mersz kimenni egyedül este az utcára,
mikor egy vetélkedő kiakaszt,
mikor egy telefonhívás luxus,
mikor saját magad döntöd romba, amit építettél,
mikor nem hallgat meg,
mikor nem ért meg,
mikor már elveszett a közös hang,
mikor a várakozás kikészít,
mikor nem kapsz választ,
mikor félsz,
és mikor menekülnél mindenki elől...
Ezt érzem most. ÉS... elegem van, hogy nem álmodhatok és mindenki mindent jobban tud az életemben, mint én... Egyszer hagyjatok pofára esni. Nem kell az aggódás, se figyelmeztetés, se kioktatás. Csak bízzatok bennem. Aztán lehet könnyes szemmel jövök haza. De akkor nem akarom hallani, hogy megmondtam. Csak öleljetek át, mert akkor már úgyis mindent tudni fogok.
De én arra gondolok, hogy nevetni fogok, hogy új világot látok, új emberek, új kihívás, tiszta lap. Ez is benne van a pakliban, nem???
Mert nekem tetszik:)
2007.08.22. 10:08 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: zene videó
La 5a estación: El sol no regresa
A hosszú hétvége
2007.08.21. 02:07 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: filmes család lindás hétvégés
Nah ezen a hétvégén tényleg minden volt. Félelem, gondok, örömök, nevetések, rokonok, programok, napsütés, zuhé.
Szombati nap az aggódás, a műtét jegyében telt. Így a szokásos programunkat sem ejtettük meg, hanem maradt a "betegápolás". Aztán vasárnapra, hogy a rokonokat se hagyjuk ki a héten, beterveztünk egy kis kertipartyt, ami délutáni kártyapartyval végződött. Elég jó hangulatban telt, bár a banda fele sajnos hiányzott.
Életemben először megnéztem Talma versenyét. Nah az már biztos, hogy túl gyakran nem fogom megejteni ezt, persze nem azért mert unalmas volt, vagy ilyesmi, csak hát ez nem az én világom. De jó érzés volt neki szorítani. Hihetetlen azért, hogy az emberből mit hoz ki az a tudat, hogy a másik is "hozzánktartozik". Mert magyar, mint mi.
Ma reggel korán keltem és mivel elég sok időm volt még, megnéztem az Egy makulátlan elme örök ragyogása c. filmet. Már lassan két hónapja vadásztam a filmre és vasárnap végre sikerült megszereznem. Kicsit félve néztem meg, mert Jim Carrey-ről nekem elsősorban az Ace Ventura-s hülyeségei jutnak eszembe. Meg persze a 23as szám őrültje. De kifejezetten tetszett a film, bár még lazíhattak volna a csomón, mert a sok emlék nem teljesen állt össze, de talán a lényeget még az én agyam is leszűrte.
Ami nekem eszembe jutt róla: Hogy néha nehéz, néha tényleg a fenébe kívánjuk a másikat, de azokért a boldog percekért tényleg megéri. Meg a rózsaszín köd után is van élet.
Aztán délutánra remek programot találtam ki és szerencsére partnerre is akadtam. István a király koncertváltozatát néztük meg. Ott volt többek között Varga Miklós, Kalapács József és Koós Réka is és még négy másik művész. Eltekintve a színvonal alatti mikrofonokra, remek koncertet adtak. Különösen Koós Réka lepett meg, mert én bevallom eddig csak annyit tudtam róla, hogy kivel van rokoni kapcsolatban. De tényleg tud valamit.
Aztán meg jött a zuhé, mennydörgés meg, amit akar az ember.
Este 10kor aztán úgy döntöttem, hogyha már az Elveszett szoba összes része megvan akkor csapjunk a lovak közepébe és végezzük ki. Fél kettőre sikerült is. Hát mit mondjak? Érdemes megnézni. Nekem tetszett. Bár legalább egy tucat kérdésre nem kaptam választ. De ez is csak olyan, mint az élet. Vannak megmagyarázhatatlan események. És én sem keresem mindenre a választ, csak amiről úgy gondolom hatással van az életemre. Joe is ezt tette. Neki a kislánya volt fontos.
Már azt hiszem be is fejezem. Késő van vagy korán. Kinek mi.
Szombati nap az aggódás, a műtét jegyében telt. Így a szokásos programunkat sem ejtettük meg, hanem maradt a "betegápolás". Aztán vasárnapra, hogy a rokonokat se hagyjuk ki a héten, beterveztünk egy kis kertipartyt, ami délutáni kártyapartyval végződött. Elég jó hangulatban telt, bár a banda fele sajnos hiányzott.
Életemben először megnéztem Talma versenyét. Nah az már biztos, hogy túl gyakran nem fogom megejteni ezt, persze nem azért mert unalmas volt, vagy ilyesmi, csak hát ez nem az én világom. De jó érzés volt neki szorítani. Hihetetlen azért, hogy az emberből mit hoz ki az a tudat, hogy a másik is "hozzánktartozik". Mert magyar, mint mi.
Ma reggel korán keltem és mivel elég sok időm volt még, megnéztem az Egy makulátlan elme örök ragyogása c. filmet. Már lassan két hónapja vadásztam a filmre és vasárnap végre sikerült megszereznem. Kicsit félve néztem meg, mert Jim Carrey-ről nekem elsősorban az Ace Ventura-s hülyeségei jutnak eszembe. Meg persze a 23as szám őrültje. De kifejezetten tetszett a film, bár még lazíhattak volna a csomón, mert a sok emlék nem teljesen állt össze, de talán a lényeget még az én agyam is leszűrte.
Ami nekem eszembe jutt róla: Hogy néha nehéz, néha tényleg a fenébe kívánjuk a másikat, de azokért a boldog percekért tényleg megéri. Meg a rózsaszín köd után is van élet.
Aztán délutánra remek programot találtam ki és szerencsére partnerre is akadtam. István a király koncertváltozatát néztük meg. Ott volt többek között Varga Miklós, Kalapács József és Koós Réka is és még négy másik művész. Eltekintve a színvonal alatti mikrofonokra, remek koncertet adtak. Különösen Koós Réka lepett meg, mert én bevallom eddig csak annyit tudtam róla, hogy kivel van rokoni kapcsolatban. De tényleg tud valamit.
Aztán meg jött a zuhé, mennydörgés meg, amit akar az ember.
Este 10kor aztán úgy döntöttem, hogyha már az Elveszett szoba összes része megvan akkor csapjunk a lovak közepébe és végezzük ki. Fél kettőre sikerült is. Hát mit mondjak? Érdemes megnézni. Nekem tetszett. Bár legalább egy tucat kérdésre nem kaptam választ. De ez is csak olyan, mint az élet. Vannak megmagyarázhatatlan események. És én sem keresem mindenre a választ, csak amiről úgy gondolom hatással van az életemre. Joe is ezt tette. Neki a kislánya volt fontos.
Már azt hiszem be is fejezem. Késő van vagy korán. Kinek mi.
Farm, ahol élünk
2007.08.20. 10:15 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: filmes
Régebben imádtam ezt a sorozatot, bár gondolom ezzel nem vagyok egyedül.
Együtt néztük tesóimmal Laura, Mary, Nellie Oleson és a többeik kalandjait. Kár, hogy ma már nem adják pedig bele-bele nézegetnék. Most így utánanéztem a dolgoknak és olyan hihetetlen, hogy a gyerekekeket alakító színészek is mind 40-50 évesek már, és néhány karaktert megformáló művész már elhagyta ezt a földet. De talán a legelképesztőbb, hogy egyszer az amerika prérin tényleg élt egy Ingalls család.
Szóval csak annyit, hogy ma ráakadtam erre.
Plusz egy aranyos párbeszéd, amit azon oldalon találtam:
Mary: -Hogy lehet valaki a barátod, ha még sosem láttad?
Laura: -Egy csomó ember van a földön, akit nem ismersz, de lehet, hogy a barátod.
Mary: -Előbb találkozni kell velük.
Laura: -Mi a különbség? Ugyanazokról van szó: ha barátok, miután találkoztunk velük, azelőtt is azok kell, hogy legyenek...
Albert (Matthew Laborteaux), a kedvenc akkor:
És most:
Együtt néztük tesóimmal Laura, Mary, Nellie Oleson és a többeik kalandjait. Kár, hogy ma már nem adják pedig bele-bele nézegetnék. Most így utánanéztem a dolgoknak és olyan hihetetlen, hogy a gyerekekeket alakító színészek is mind 40-50 évesek már, és néhány karaktert megformáló művész már elhagyta ezt a földet. De talán a legelképesztőbb, hogy egyszer az amerika prérin tényleg élt egy Ingalls család.
Szóval csak annyit, hogy ma ráakadtam erre.
Plusz egy aranyos párbeszéd, amit azon oldalon találtam:
Mary: -Hogy lehet valaki a barátod, ha még sosem láttad?
Laura: -Egy csomó ember van a földön, akit nem ismersz, de lehet, hogy a barátod.
Mary: -Előbb találkozni kell velük.
Laura: -Mi a különbség? Ugyanazokról van szó: ha barátok, miután találkoztunk velük, azelőtt is azok kell, hogy legyenek...
Albert (Matthew Laborteaux), a kedvenc akkor:
És most:
Szárnyak
2007.08.19. 20:44 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat szomorú lindás
Szárnyakat adtam. Megtanult repülni. Először örömmel néztem, ahogy szállt a magasban. Később féltem, hogy messze megy, szebb tájakat lát és az én egyszerű otthonomat kopott viskónak tartja majd. Rettegtem, hogy elhagy a távoli vidékek hívogató szellőiért.
Régen hittem szavainak és ő mindennap mellettem tért nyugovóra. Majd egy nap a bizalmatlanság hintette el magját bennem. Kikérdeztem, ellenőriztem, követtem, kutakodtam, végül már láncot akartam tenni törékeny testére. De mielőtt magamhoz köthettem volna, ő végleg elment. Néha még elrepült felettem, de hangját már soha nem hallhattam, ölelését nem érezhettem és álmát sem őrizhettem többé.
Ez már rég volt. De néha, ha a tükörbe nézek, könnyes lesz a szemem. Mert látom a szárnyaimat, melyeket sose használtam.
Régen hittem szavainak és ő mindennap mellettem tért nyugovóra. Majd egy nap a bizalmatlanság hintette el magját bennem. Kikérdeztem, ellenőriztem, követtem, kutakodtam, végül már láncot akartam tenni törékeny testére. De mielőtt magamhoz köthettem volna, ő végleg elment. Néha még elrepült felettem, de hangját már soha nem hallhattam, ölelését nem érezhettem és álmát sem őrizhettem többé.
Ez már rég volt. De néha, ha a tükörbe nézek, könnyes lesz a szemem. Mert látom a szárnyaimat, melyeket sose használtam.
A szemében
2007.08.18. 14:30 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Talán nincs rosszabb mint, mikor a látom a szeretet lény szemében a fájdalmat, az ismeretlentől való rettegést. És érzem a halál jelenlétét, aki bár most csak egy apró fuvallatot hintett felé, de tudom csak hetek, hónapok, esetleg néhány év kérdése és végleg elragadja tőlem. Hiába harcol, hiába küzd. Ő kevés ehhez. Én is mindent megteszek, orvoshoz megyek vele, kutakodok a lehetséges gyógymódok után. Találtam is reménykeltő lehetőséget, de mielőtt felcsillana a szemem rádöbbenek, hogy a pénztárcánk túl vékony hozzá.
Ilyenkor nem marad más csak a csoda, hogy nem újul ki, hogy a műtét segített és tényleg csak évek múltán kell újra szembenézni a félelmetes sötétséggel.
Addig marad a remény, a mosoly, a játék, újabb élmények és vidám pillanatok.
Mert szeret és mert szeretem.
Ilyenkor nem marad más csak a csoda, hogy nem újul ki, hogy a műtét segített és tényleg csak évek múltán kell újra szembenézni a félelmetes sötétséggel.
Addig marad a remény, a mosoly, a játék, újabb élmények és vidám pillanatok.
Mert szeret és mert szeretem.
Tv2 meg én :)
2007.08.14. 08:38 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Egyszerre van a születésnapunk, csak míg neki a 10ik, addig én már kicsit előrébb tartok. Mindenesetre rám (is) várnak, hogy jelentkezzek a születésnapi játékokba. Kiskoromban mit meg nem adtam volna, ha megforgathatom a szerencsekereket. Meg a táskás játékot is szerettem igaz, azt már felnőtt fejjel. Ha az országban lennék ezen jeles időpontban, akkor percig nem haboznék és már ment volna a mail a drága Tv2-höz. De így inkább a napfény és a tengerpart.... 
Neked köszönhetem, hogy...
2007.08.11. 09:13 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat szeretet lindás
...látom a fényt az árnyékban
...érzem a meleget a hidegben
...hallom a dallamot a csendben
...olvasom az írhatatlant
...kezemben tartom a megfoghatatlant
...repülök szárnyak nélkül
...úszok a végtelenben
...álmodok az örömmel
...bújócskázom a nevetéssel
...sétálok a boldogsággal
...szeretek mosollyal s könnyel.
...érzem a meleget a hidegben
...hallom a dallamot a csendben
...olvasom az írhatatlant
...kezemben tartom a megfoghatatlant
...repülök szárnyak nélkül
...úszok a végtelenben
...álmodok az örömmel
...bújócskázom a nevetéssel
...sétálok a boldogsággal
...szeretek mosollyal s könnyel.
Mostanában...
2007.08.06. 11:21 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
...jól esett: mikor a kismacska mellettem aludt el
...meglepett: a sok vacak, amiket évek alatt összegyűjtöttünk
...kiakasztott: "olyan jó fiam van, ugye?"
...megnyugtatott: a séta
...megnevetetett: Anya
...kifárasztott: a takarítás
...féltem: a csalódástól (mondjuk ettől mindig)
...bántott: a tehetetlenség
...elfeledkeztem: felhívni valakit
...hittem: magamban
...álmodtam: valami csodásat (de ez titok)
...tapasztaltam: az emberek szeretnek
...meglepett: a sok vacak, amiket évek alatt összegyűjtöttünk
...kiakasztott: "olyan jó fiam van, ugye?"
...megnyugtatott: a séta
...megnevetetett: Anya
...kifárasztott: a takarítás
...féltem: a csalódástól (mondjuk ettől mindig)
...bántott: a tehetetlenség
...elfeledkeztem: felhívni valakit
...hittem: magamban
...álmodtam: valami csodásat (de ez titok)
...tapasztaltam: az emberek szeretnek
Heroes
2007.08.02. 17:57 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: sorozat heroes
Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni.
Azúloscurocasínegro
2007.07.31. 22:43 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: filmes
Bevallom, ha rajtam múlik valószínű eszembe se jut megnézni ezt a filmet, mert valahogy nem keltette fel a figyelmemet. Meg az, hogy művészfilm, hát eléggé el tud idegeníteni ez a szó, mert sikerült belefutnom néhány érdekes alkotásba.
Ez a film viszont... más!
Igazából, ha meg kéne mondanom mi nyűgözött le benne, egyszerűen csak azt mondanám, hogy a szereplők olyanok, mint bárki más a földön. Nem tökéletesek és nem bűnrosszak. Szeretnek, hibáznak, zsarolnak, megbocsátanak, elfogadnak, eltaszítanak, elengednek, megölelnek, kihasználnak, áldozatot hoznak, álmaikért harcolnak, bátrak és gyengék egyszerre. Olyanok, mint bármelyikünk. A kis angyal és a kis ördög harcol egymással és hol ez győz, hol az.
A cselekmény szála sem olyan egyszerű, hogy már az első 5 perc után meg tudná mondani az ember, hogy mi lesz a vége. Igazából nincs is igazi vége. Egy életszakaszt látunk, egy folyamatot, ami tart tovább csak a film nem pörög már.
Nincs az az igazi happy end sem, de mégis szerintem tanulságosabb, mint több tucat amerikai sablon sztori.
Semmit nem vártam ettől a filmtől, illetve mégis azt, hogy másfél óráig kikapcsoljon. De szerencsére ennél többet kaptam.
Jorge, Te meg én olyanok vagyunk, mint a halak. Két átlagos hal. A baj az, hogy nem vagyunk elégedettek az akvárium élettel. Pedig az akváriumok jók, haver. Nagyon jók.
Ez a film viszont... más!
Igazából, ha meg kéne mondanom mi nyűgözött le benne, egyszerűen csak azt mondanám, hogy a szereplők olyanok, mint bárki más a földön. Nem tökéletesek és nem bűnrosszak. Szeretnek, hibáznak, zsarolnak, megbocsátanak, elfogadnak, eltaszítanak, elengednek, megölelnek, kihasználnak, áldozatot hoznak, álmaikért harcolnak, bátrak és gyengék egyszerre. Olyanok, mint bármelyikünk. A kis angyal és a kis ördög harcol egymással és hol ez győz, hol az.
A cselekmény szála sem olyan egyszerű, hogy már az első 5 perc után meg tudná mondani az ember, hogy mi lesz a vége. Igazából nincs is igazi vége. Egy életszakaszt látunk, egy folyamatot, ami tart tovább csak a film nem pörög már.
Nincs az az igazi happy end sem, de mégis szerintem tanulságosabb, mint több tucat amerikai sablon sztori.
Semmit nem vártam ettől a filmtől, illetve mégis azt, hogy másfél óráig kikapcsoljon. De szerencsére ennél többet kaptam.
Jorge, Te meg én olyanok vagyunk, mint a halak. Két átlagos hal. A baj az, hogy nem vagyunk elégedettek az akvárium élettel. Pedig az akváriumok jók, haver. Nagyon jók.
Mik ezek a szatyrok itt? XD
2007.07.30. 06:54 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Úgy félévenként körülbelül anyumra rájön, hogy átrendezze az egész lakást. Most megint ezt az időszakát éljük életünknek, amit bevallom annyira nem élvezek. Már lassan egy hete elkezdtünk pakolászni, a cél az volt, hogy anyum hazahozott iratainak (legalább 12 szatyor és a szobámba tuszkoltuk be) találjunk helyet. Nah jelentem, hogy már mindent csináltunk, de a sok vacak még mindig a szoba színvonalát csökkenti. És nem úgy tűnik, hogy ma el fog tűnni. De már beletörődtem, hisz nem mindenki mondhatja el, hogy ennyi tűzveszélyes cuccal él pár négyzetméteren.
Tegnap anyumra rájött a "tologassunk, emeljünk, cipeljünk bútorkat" mánia. Persze ő már ehhez elég idős, szóval Linda meg Attila (inkább utóbbi) próbál megbírkozni az egyik koordinátából a másikba pakolással. Több kevesebb sikerrel jelentem. Kanapé visszakerült oda, ahonnan fél éve kínszenvedések árán elhurcoltuk. A két szekrény emeletre cipelése pedig meghaladta képességeink, így marad nekik a garázs szállásként.
Konyhában, előszobában már szinte minden zug ragyog, még azok is amik eddig csak pár miliméteres többlábú élőlények számára volt megközelíthető. Ma mennyezetet takarítok, mivel esik az eső. De valamelyik nap ajtókat is fogok festeni. Remélem engem is megszáll az ihlet és lefestem a jövőt, mint Isaac. Ha nem az se baj, mert a nagy takarításban találtunk régi játékokat kint a tároló helyiségben. Kék műanyag kard. Már akkor is sejtették, hogy hős leszek.
A tegnapi nap bestje:
Előzményként annyit, hogy 5 órakkor elmentünk tescoba bevásárolni és mikor hazajöttünk nem pakoltunk ki minden egyes szatyorból, csak a hűtőbe cipeltük be a tejet, meg ami odavaló, mert siettünk ki nagyimékhoz.
Fél kilenc felé hazaérünk, Andi meg Én maradtunk az udvaron összeszedni a kiteregetett ruhákat, anyum meg bement a lakásba. Pár másodperc múlva ezt halljuk:
-Mik ezek a szatyrok itt?
Majd néhány pillanattal később:
-Jah, ezeket vásároltuk.
Kiegészítés: Andi elbírta az egyik szekrényt egyedül, ezzel egyéni csúcsát döntötte meg.
Tegnap anyumra rájött a "tologassunk, emeljünk, cipeljünk bútorkat" mánia. Persze ő már ehhez elég idős, szóval Linda meg Attila (inkább utóbbi) próbál megbírkozni az egyik koordinátából a másikba pakolással. Több kevesebb sikerrel jelentem. Kanapé visszakerült oda, ahonnan fél éve kínszenvedések árán elhurcoltuk. A két szekrény emeletre cipelése pedig meghaladta képességeink, így marad nekik a garázs szállásként.
Konyhában, előszobában már szinte minden zug ragyog, még azok is amik eddig csak pár miliméteres többlábú élőlények számára volt megközelíthető. Ma mennyezetet takarítok, mivel esik az eső. De valamelyik nap ajtókat is fogok festeni. Remélem engem is megszáll az ihlet és lefestem a jövőt, mint Isaac. Ha nem az se baj, mert a nagy takarításban találtunk régi játékokat kint a tároló helyiségben. Kék műanyag kard. Már akkor is sejtették, hogy hős leszek.
A tegnapi nap bestje:
Előzményként annyit, hogy 5 órakkor elmentünk tescoba bevásárolni és mikor hazajöttünk nem pakoltunk ki minden egyes szatyorból, csak a hűtőbe cipeltük be a tejet, meg ami odavaló, mert siettünk ki nagyimékhoz.
Fél kilenc felé hazaérünk, Andi meg Én maradtunk az udvaron összeszedni a kiteregetett ruhákat, anyum meg bement a lakásba. Pár másodperc múlva ezt halljuk:
-Mik ezek a szatyrok itt?
Majd néhány pillanattal később:
-Jah, ezeket vásároltuk.
Kiegészítés: Andi elbírta az egyik szekrényt egyedül, ezzel egyéni csúcsát döntötte meg.
kiakadva
2007.07.30. 06:04 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: lindás
Jóvan. Nem értek már semmit. Nem is akarok. Lehet engem békénhagyni és elfelejteni. Unom már a bocsánatkéréseket, a sajnálomokat, és a sorrykat. Utálom az ígéreteket, a hazugságokat, a kedves, de üres szavakat.
Nem kell a képmutatás, sem a megjátszott fájdalom, sem a sajnálat.
Nem tudom mit cseszek el, tényleg nem. De valaki felvilágosíthatna már. Légyszi.
fáj a lelkemPONT
Nem kell a képmutatás, sem a megjátszott fájdalom, sem a sajnálat.
Nem tudom mit cseszek el, tényleg nem. De valaki felvilágosíthatna már. Légyszi.
fáj a lelkemPONT
Higgy bennem!
2007.07.26. 00:31 - HamiaLinda SPANYOL ZENE
Címkék: gondolat remény lindás
Néha, mint egy váratlan fuvallat. Nem számítok rá, mégis megérint. Kellemes. Valami újat hoz, mi utána már többet akarok, már nem elég az enyhe fuvallat, szellőt akarok, majd szelet és végül már a vihar után sóvárgok. Mikor pedig eljön a villámlás, akkor döbbenek rá, hogy nekem kevesebb kell. Csak az a lágy fuvallat, ami a forróságban hajamat rezegtette.
Már nem akarok többet, csak egy kicsit, egy kis szeletet a boldogságodból, parányi morzsát a hétköznapjaid egyhangúságából, néhány hangfoszlányt nevetésedből, apró titkokat, álmokat, amiket szívedben hordozol.
Egy esélyt akarok, hogy higgy bennem, és hogy hihessek benned. Nem ígérek semmit, nem mondom, hogy jobb leszek, lehet majd ezt is feladom, lehet elfogy az erőm. Mégis talán most, sokadszorra, de először, szép lesz.
