Érzéseim...

Miről szól a blogom? Rólam. :) Amit érzek, gondolok, ami foglalkoztat és ami megfog... Röviden ennyi. Többit majd lásd később. :))

Contact

Msn: hamialinda@hotmail.com
E-mail: lindablog@vipmail.hu

Címkék

álom (5) barátság (40) család (27) dalszöveg (12) gondolat (58) idézet (83) lindás (141) magány (6) nótár mary (6) paulo coelho (5) shakira (5) spanyol (5) szeretet (46) szomorú (41) vers (30) vidám (12) videó (6) Címkefelhő

Girl, Interrupted

2008.03.07. 11:49 - HamiaLinda SPANYOL ZENE

Ha itt laknál, otthon volnál.

Ezért lóg Freud képe minden pszichiáter falán. lpart teremtett. Lefekszel, megvallod a titkaidat és meg vagy mentve. Minél többet mesélsz, annál tutibb, hogy kiengednek.
És ha nincsenek titkaid?
Örökre itt tartanak, mint engem.

Emeljétek a karotokat! Most fák leszünk. Érezzétek az erőt a karotokban, mint a faágakban! Nyújtózkodjatok jó magasra, fel az égre! A szél fújja a leveleiteket és az ujjaitok azok a levelek. Érezzétek, hogy a lábatok gyökeret ver!
Milyen fa az, amelyik a padlón gubbaszt?
Bokor vagyok, jó?

Elég őrültséget hallottam már mindenféle őrültektől. De tőled? Te nem vagy őrült.
Akkor mi a baj velem? Mi a franc játszódik le a fejemben? Na, Dr. Val, mi a diagnózisa?
Az, hogy egy lusta, akaratos kislány vagy, aki önmagát akarja megőrjíteni.

Látsz lila emberkéket? A haverom, az látott. Úgyhogy elvitték az állami kórházba. Egy idő után, azt mondta nekik, már nem látja őket.
Meggyógyult.
Dehogy. Még mindig látja őket.

Nem voltam képes leállítani. Egy rendes ember tett volna valamit. Elhallgattatja. Felmegy. Beszél Daisyvel.
Melvin azt mondja, felmentél.
Túl későn.
Mit mondtál volna?
Nem tudom. Hogy sajnálom. Hogy nem tudok más ember bőrébe bújni. De tudom, milyen az, ha az ember meg akar halni. Mennyire fáj mosolyogni. Az ember megpróbál beilleszkedni, de nem tud. És hogy mennyire fáj az idekint, ha meg akarjuk ölni azt ott bent.

Ha nem akarsz érezni, az élet olyannak tűnik, mint egy álom.


Bár hiányzott nekem Lisa, nélküle könnyebb volt az élet.

Mi a fenét csinálsz, Lisa? Gazembert játszom, ahogy elvárod. Mindent megadtam neked.
Nem.

Láthattad az aktád. Kisétálhattál innen! Pénzt is szereztem! Megmondtam az igazat! Nem leírtam! Szemtől-szembe megmondtam! Daisynek is, amit mindenki tudott, és ö megölte magát. A gazembert játszottam. Ahogy akartad.
Miért akarnám?
Mert így te leszel a jó kislány. Visszajössz, tele kedvességgel, szomorúsággal, megbánással, és mindenki kezét tördelve gratulál a bátorságodhoz.

Túl sok gomb van a világon. Túl sok, és csak arra várnak, hogy megnyomd őket. Könyörögnek érte! Könyörögnek, hogy megnyomd őket! Én meg csak csodálkozom. Miért nem nyomja meg senki az enyémet? Miért hanyagolnak? Miért nem tépi ki belőlem senki az igazságot, hogy kimondja, büdös kurva vagyok, és a szüleim a halálomat akarják?
Mert már halott vagy, Lisa! Senkit sem érdekelne, ha meghalnál, mert már halott vagy. Jéghideg a szíved! Ezért jössz vissza folyton. Nem vagy szabad. Szükséged van erre a helyre, hogy úgy érezd, élsz.

Lehet, hogy az egész világ ostobákból és tudatlanokból áll. De inkább éljek ott! Inkább éljek ott, mint itt melletted.

Őrült nem az, aki összetört, vagy egy sötét titkot rejteget. Hanem te vagy én felnagyítva. Ha hazudtál már, és élvezted. Vagy ha örökre gyerek akartál maradni.


Nem voltak tökéletesek, de a barátaim voltak.

A bejegyzés trackback címe:

https://hamialinda.blog.hu/api/trackback/id/tr54369712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása