Aprolekosan becsomagoltam, majd rejtegettem, aztan vartam a megfelelo pillanatra, ami vegul sose jott el. Es neha-neha ha a szekrenyem legsotetebb sarkaban megpillantom a vilagos csomagolopapirt, elfog a vagy, hogy valakinek odaadhassam. Mar epp hajolnek erte, mikor belul a lelkem ket fele csatarozni kezd egymassal. A percekig tarto ketseg utan, bezarom az ajtot, majd nyugtataskeppen parszor hangosan is kimondom az "ugyis elavult" es a "nem tudna ertekelni" mondatokat. Majd folytatom a napom, mintha semmi nem tortent volna...
Neha az erzeseimmel is igy vagyok. Bezarom oket jo melyre, hogy senki veletlenul se lassa, hogy nekem mi faj, vagy mit gondolok, esetleg titokban minek orulok. Konnyebb kis elrejtett csomagokat cipelni, mint a felszinen hordozni az osszes szegyelt es fajo sebhelyet. Egyszer aztan betelik ez a kamra is, es eljon a perc, mikor szabadjara kell oket engedni. Kibontani az osszes csomagot, vagy legalabbis parat, hogy konnyebben folytathassam az utam. Nehanyat nyitogatok szinte nap mint nap, hetrol hetre. Sokszor a belejuk zart fajdalmat nem is erzem, vagy esetleg a kinosabb eseteket ma mar viccesen meselem egy-egy ismerosnek. Az ido sokszor tenyleg segit.
De neha kezembe akad egy jol bezart darab, aminek sulyat az eltelt honapok, evek sem konnyitettek meg. Kivancsisagomat ilyenkor a felelmem nem tudja felulmulni, es kinyitom azt, aminek talan orokre a csend es magany birodalmaban kellett volna maradnia.
Tudom en, hogy nem jo belulrol temetkezni es a mergek, amiket magammal hordozok csak nehezitik utam, de sokszor ugy erzem a valosag tul kegyetlen szamomra. Gyenge vagyok a sajat keresztem felemelesehez.
Es nem irnek rola, ha valaki nem adott volna nekem nehany napja egy ladat es kulcsot, hogy zarjam be es temessem olyan melyre, amilyenre csak tudom.
A sir kesz, a gyasznep osszegyult, a bucsubeszed megirva. A ladat lezarom, majd szepen lassan leeresztik, a fold rakerul, nehanyan meg felszolalnak, megemlekeznek rola. Majd lassan mindenki elvonul, csak en maradok ott szivemben azzal, amit a ladaba kellett volna tennem.
