Érzéseim...

Elmélyülten húzta a vonalat a homokban. Én csak mosolyogtam rajta, hisz olyan nevetségesnek tűnt, ahogy egy fiatalember erőlködik, hogy a kör mértanilag pontos legyen.  Talán körzőt is használt volna, ha nem mérföldekre vagyunk a civilizációtól. Rajzoltak nekem már sok…

- Magával utazott az öreg néni, ugye? – kérdezte, miközben elvette tőlem a menetjegyet. Bólintottam. - Minden reggel felszáll erre a vonatra. Majd keres valakit, és mindig gondosan ügyel arra, hogy olyan ember legyen, akivel még nem találkozott. Kiválaszt egy idős hölgyet vagy…

Már nem emlékszem arra a pillanatra, mikor először a karodba vettél, nem tudom felidézni azt az éjszakát, amit először töltöttem nálatok, és nem rémlik az a nap sem, mikor először kóstoltam meg húslevesed. Nem emlékszem az első "szeretlek"-re, puszira, ölelésre, esti…

Mert tetszik és kész. :)

Igazából már nem tudom felidézni azt a pontot, amikor valóság átfordult és minden  amiben mélyen hittem gyerekes álomképpé változott. Ha görcsösen akarnám, talán találnék egy estét, egy helyszínt vagy egy mondatot, amire ráfoghatnám, hogy ez az, ami ilyenné tett. Talán…

Még mielőtt kimondtad volna, már rég tudtam, és meg is tettem. :)

Yo puedo romper tu foto, pero cómo puedo olvidar tu cara?Összetépehetem a fényképeted, de az arcodat hogy felejtsem el?

Nem aludt valami jól éjjel. Bár az egész procedúrát, amit az ágyban művelt túlzás lenne alvásnak nevezni. Az órára pillantott hajnali egykor, fél háromkor, fél négykor, aztán hat óra után 20 percenként. Keservesen telt az éjszaka azon időszaka is, mikor rövidebb időkre…

"Tudod ez az egész így nem ér. Néha el kellene küldened, messzire. Mert ha te kérnél, elmennék. A világ végére is. El kellene küldened, hogy ne érezzem, milyen mikor magamra hagysz, hogy ne tudjam meg soha, milyen mikor becsapod az ajtót, és megtiltod, kövesselek. Ha…

Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni,…

Ha itt laknál, otthon volnál.Ezért lóg Freud képe minden pszichiáter falán. lpart teremtett. Lefekszel, megvallod a titkaidat és meg vagy mentve. Minél többet mesélsz, annál tutibb, hogy kiengednek.És ha nincsenek titkaid?Örökre itt tartanak, mint engem.Emeljétek a karotokat! Most…

Csak Neki, a legfontosabbnak engeded meg, hogy porig alázzon. És mikor ott lent fekszel és érzed, hogy a kimondott szavak, mint férgek emésztik a lelked, mikor megpróbálod talpra állítani nyamvadt tested, akkor néhányan körbeállnak és nevetnek, mert nem érthetik meg, Te így is…

Nem vihetsz el oda, ahová nem akarok menni.

Lassan jöttél, óvatosan. Mindig aprókat léptél, Egyre beljebb és beljebb haladtál. Nem döntöttél le falakat, nem törtél be ajtókat. Csendben érkeztél. Szinte észrevétlenül nyitottad ki a legtitkosabb kapukat. Most ott állsz az utolsó előtt, kezedben a kilincs. De észreveszlek,…

Nem a fájó emlékek kínoznak, hanem a boldog percek hiánya. Tudod, talán csak azért akarok elmenni, hogy visszajöhessek. Hogy fájjon mikor távolodom, hogy hiányozzak, mikor nem láthatsz és, hogy majd örülj, ha visszatérek. Igen, talán csak érezni akarom, hogy boldog vagy, hogy…

Úgy várom azt a napot, mikor majd érzed, hogy hiányzik az az apróság az életedből, amit más nem adhat meg. Mikor rádöbbensz, hogy el kell mondanod. És mikor majd kopogtatsz, én pedig beengedlek.

Lehetne akár valóság. Hisz én is állhatnék ott, rettegve, anélkül, hogy tudnám, mit vétettem.És, ha egyszer ott leszek… megbénulva a forgatag közepén lenéző szemek és gúnyosan kiejtett szavak hálójában. Az idő, mintha megállna, én pedig csak menekülnék a tömegből.…

Szürke reggel, olyan, mint száz másik. Szúrós hideg az arcommal játszik. De én nem, nem  vagyok ébren. Apró könnycseppek akadozva indulnak. Vizes vonalat húzva a mélybe haladnak. De én nem, nem sírok. Jön egy kéretlen emlék. Gondolataimba férkőzik, majd suttogva egy szót…

Tudod, lesznek majd néhányan, akik zord idők meleg sáljaként tekintenek rád. Gyönyörű napokat élhetsz át, Te leszel a legfontosabb, legszebb, legcsodálatosabb. De a rossz időt majd egy nap elviszi a szél és eljön az a verőfényes délelőtt mikor már nem lesz szükség a Te…