Nah ezen a hétvégén tényleg minden volt. Félelem, gondok, örömök, nevetések, rokonok, programok, napsütés, zuhé.
Szombati nap az aggódás, a műtét jegyében telt. Így a szokásos programunkat sem ejtettük meg, hanem maradt a "betegápolás". Aztán vasárnapra, hogy a rokonokat se hagyjuk ki a héten, beterveztünk egy kis kertipartyt, ami délutáni kártyapartyval végződött. Elég jó hangulatban telt, bár a banda fele sajnos hiányzott.
Életemben először megnéztem Talma versenyét. Nah az már biztos, hogy túl gyakran nem fogom megejteni ezt, persze nem azért mert unalmas volt, vagy ilyesmi, csak hát ez nem az én világom. De jó érzés volt neki szorítani. Hihetetlen azért, hogy az emberből mit hoz ki az a tudat, hogy a másik is "hozzánktartozik". Mert magyar, mint mi.
Ma reggel korán keltem és mivel elég sok időm volt még, megnéztem az Egy makulátlan elme örök ragyogása c. filmet. Már lassan két hónapja vadásztam a filmre és vasárnap végre sikerült megszereznem. Kicsit félve néztem meg, mert Jim Carrey-ről nekem elsősorban az Ace Ventura-s hülyeségei jutnak eszembe. Meg persze a 23as szám őrültje. De kifejezetten tetszett a film, bár még lazíhattak volna a csomón, mert a sok emlék nem teljesen állt össze, de talán a lényeget még az én agyam is leszűrte.
Ami nekem eszembe jutt róla: Hogy néha nehéz, néha tényleg a fenébe kívánjuk a másikat, de azokért a boldog percekért tényleg megéri. Meg a rózsaszín köd után is van élet.
Aztán délutánra remek programot találtam ki és szerencsére partnerre is akadtam. István a király koncertváltozatát néztük meg. Ott volt többek között Varga Miklós, Kalapács József és Koós Réka is és még négy másik művész. Eltekintve a színvonal alatti mikrofonokra, remek koncertet adtak. Különösen Koós Réka lepett meg, mert én bevallom eddig csak annyit tudtam róla, hogy kivel van rokoni kapcsolatban. De tényleg tud valamit.
Aztán meg jött a zuhé, mennydörgés meg, amit akar az ember.
Este 10kor aztán úgy döntöttem, hogyha már az Elveszett szoba összes része megvan akkor csapjunk a lovak közepébe és végezzük ki. Fél kettőre sikerült is. Hát mit mondjak? Érdemes megnézni. Nekem tetszett. Bár legalább egy tucat kérdésre nem kaptam választ. De ez is csak olyan, mint az élet. Vannak megmagyarázhatatlan események. És én sem keresem mindenre a választ, csak amiről úgy gondolom hatással van az életemre. Joe is ezt tette. Neki a kislánya volt fontos.
Már azt hiszem be is fejezem. Késő van vagy korán. Kinek mi.
Szombati nap az aggódás, a műtét jegyében telt. Így a szokásos programunkat sem ejtettük meg, hanem maradt a "betegápolás". Aztán vasárnapra, hogy a rokonokat se hagyjuk ki a héten, beterveztünk egy kis kertipartyt, ami délutáni kártyapartyval végződött. Elég jó hangulatban telt, bár a banda fele sajnos hiányzott.
Életemben először megnéztem Talma versenyét. Nah az már biztos, hogy túl gyakran nem fogom megejteni ezt, persze nem azért mert unalmas volt, vagy ilyesmi, csak hát ez nem az én világom. De jó érzés volt neki szorítani. Hihetetlen azért, hogy az emberből mit hoz ki az a tudat, hogy a másik is "hozzánktartozik". Mert magyar, mint mi.
Ma reggel korán keltem és mivel elég sok időm volt még, megnéztem az Egy makulátlan elme örök ragyogása c. filmet. Már lassan két hónapja vadásztam a filmre és vasárnap végre sikerült megszereznem. Kicsit félve néztem meg, mert Jim Carrey-ről nekem elsősorban az Ace Ventura-s hülyeségei jutnak eszembe. Meg persze a 23as szám őrültje. De kifejezetten tetszett a film, bár még lazíhattak volna a csomón, mert a sok emlék nem teljesen állt össze, de talán a lényeget még az én agyam is leszűrte.
Ami nekem eszembe jutt róla: Hogy néha nehéz, néha tényleg a fenébe kívánjuk a másikat, de azokért a boldog percekért tényleg megéri. Meg a rózsaszín köd után is van élet.
Aztán délutánra remek programot találtam ki és szerencsére partnerre is akadtam. István a király koncertváltozatát néztük meg. Ott volt többek között Varga Miklós, Kalapács József és Koós Réka is és még négy másik művész. Eltekintve a színvonal alatti mikrofonokra, remek koncertet adtak. Különösen Koós Réka lepett meg, mert én bevallom eddig csak annyit tudtam róla, hogy kivel van rokoni kapcsolatban. De tényleg tud valamit.
Aztán meg jött a zuhé, mennydörgés meg, amit akar az ember.
Este 10kor aztán úgy döntöttem, hogyha már az Elveszett szoba összes része megvan akkor csapjunk a lovak közepébe és végezzük ki. Fél kettőre sikerült is. Hát mit mondjak? Érdemes megnézni. Nekem tetszett. Bár legalább egy tucat kérdésre nem kaptam választ. De ez is csak olyan, mint az élet. Vannak megmagyarázhatatlan események. És én sem keresem mindenre a választ, csak amiről úgy gondolom hatással van az életemre. Joe is ezt tette. Neki a kislánya volt fontos.
Már azt hiszem be is fejezem. Késő van vagy korán. Kinek mi.
