Van mikor elromlik. Először próbálod megjavítatni, de nem találsz olyan embert, aki segíteni tudna. Majd nekiállsz egyedül. Finom mozdulatokat végzel, nem akarsz nagyobb kárt tenni benne. Rászánsz több órát, napot, esetleg heteket, hónapokat. Végül elfogynak az ötleteid. Mérges leszel. Legszívesebben az ajtóhoz vágnád, de még mindig nagyon fontos neked. Épen van rá szükséged.
Valaki azt mondja a te hibád, hogy elromlott. Kétségbeesel. Végigszaladsz az emlékeiden. Talán hibáztál te is, néha haragudtál rá, meg is sebezted. Néha túl szorosan láncoltad magadhoz, máskor meg sorsára hagytad. Egyszer el is vesztetted, de addig kerested még meg nem találtad.
Most itt van előtted.
Úgy érzed te mindent megtettél, bíztál, hittél benne, ragaszkodtál, próbáltad helyrehozni, de hiába.
Nem dobod ki. Csak elrejted, hogy ne kelljen mindennap szembesülnöd vele. Néha előveszed, ilyenkor reménykedsz, hogy működni fog. De nem. Valahol a lelked mélyen mindig bízol benne, hogy egyszer minden olyan lehet mint régen.
Valaki azt mondja a te hibád, hogy elromlott. Kétségbeesel. Végigszaladsz az emlékeiden. Talán hibáztál te is, néha haragudtál rá, meg is sebezted. Néha túl szorosan láncoltad magadhoz, máskor meg sorsára hagytad. Egyszer el is vesztetted, de addig kerested még meg nem találtad.
Most itt van előtted.
Úgy érzed te mindent megtettél, bíztál, hittél benne, ragaszkodtál, próbáltad helyrehozni, de hiába.
Nem dobod ki. Csak elrejted, hogy ne kelljen mindennap szembesülnöd vele. Néha előveszed, ilyenkor reménykedsz, hogy működni fog. De nem. Valahol a lelked mélyen mindig bízol benne, hogy egyszer minden olyan lehet mint régen.
