Ma igazán fárasztó és érdekes napom volt.
Hajnalban kellett kelni, ami csak kicsi hisztivel ment, hiszen majdnem kettő óra volt, mire találkoztam az ágyammal. Öcsémnek ígértük meg anyummal, hogy elkísérjük erre a rendezvényre. Ugye ő most fejezi be a középiskolát és úgy döntött belevág egy aloe vera-s termékkel foglalkozó üzletbe. Ennek a cégnek egy rendezvényére mentünk el. Vagy inkább nevezzem shownak? Az arénában tartották, kicsit fura volt oda menni, mert eszembejutott a Shakira koncert. Szerintem anyumat teljesen kikészítettem, mert megmutattam hol álltam pontosan, merre szaladtam, melyik mosdót látogattam meg. Amúgy itt jegyezném meg, hogy a nap folyamán bejártam az épületet és megállapítottam, hogy a legdrágább jeggyel lehetett a legjobban szívni, és a legolcsóbb jeggyel tök jól lehetett látni a kivetítőt meg a színpadot is, bár mondjuk én annyira féltem ott, hogy két kézzel kellett kapaszkodnom a korlátba. Végülis jó helyen voltam és ha mégegyszer elmennék, akkor ugyanúgy csinálnék mindent.
Visszatérve a mára. A showt Rékasi Károly és Détár Enikő vezette, de mellette még ott volt Judy, az Edda, Kósa L. Adolf, meg vagy 10 ezer ismeretlen ember. A program 10kor kezdődött és fél hét körül lett vége. Összeségében jó volt, bár voltak unalmas részek, meg kicsit fárasztó volt azt hallgatni, hogy ez azért annyira szupi, mert hogy milyen jó segíteni másoknak ezekkel a termékekkel. Amúgy aláírom, hogy jók, de senki nem nagy jóindulatában lép be, hanem mert pénzt remél tőle. Anyummal figyeltük milyen pszichológiai folyamatok játszódtak le. Érdekes volt nézni, hogy a tömeg, az hogy tartozik az ember valahová, hogy megbecsülik, meg ezek az érzelmes zenék, képek mit hoznak ki az emberből. Minden második mondat a szeretetről, meg a segítségnyújtásról szólt, ami persze jó dolog, de mikor tudom, hogy nem ezért csinálják akkor kicsit elkeserít.
Délután azzal szórakoztattam anyumat, hogy ilyen partit akár a fornetti is adhatna. Nyomathatnák az ilyen szövegeket akkor, hogy "minket a kakaóscsiga hozott össze" vagy, hogy "minden egyes sajtkrémesrúdba belesütjük szeretetünk".
A nap végére meg is világosodtam, ugyanis néhány napja olvastam egy reklám újságban, hogy akciós a tescos darálthús. Apró betűkkel rá volt írva, hogy 70% húst tartalmaz. Sokat töprengtem, hogy mi lehet az a maradék 30%, de mai nap után már tudom... A SZERETET.
A nap jó volt azért. Bár iszonyat fáradt vagyok. Jah és képzeljétek szeretem a halpaprikást. A mai napig a halban sem voltam biztos, de a kényszer nagy úr! (ez volt az ingyen kaja)
Jah és szereztem hat gyereklufit. Lufikat is gyűjtök már.
Hajnalban kellett kelni, ami csak kicsi hisztivel ment, hiszen majdnem kettő óra volt, mire találkoztam az ágyammal. Öcsémnek ígértük meg anyummal, hogy elkísérjük erre a rendezvényre. Ugye ő most fejezi be a középiskolát és úgy döntött belevág egy aloe vera-s termékkel foglalkozó üzletbe. Ennek a cégnek egy rendezvényére mentünk el. Vagy inkább nevezzem shownak? Az arénában tartották, kicsit fura volt oda menni, mert eszembejutott a Shakira koncert. Szerintem anyumat teljesen kikészítettem, mert megmutattam hol álltam pontosan, merre szaladtam, melyik mosdót látogattam meg. Amúgy itt jegyezném meg, hogy a nap folyamán bejártam az épületet és megállapítottam, hogy a legdrágább jeggyel lehetett a legjobban szívni, és a legolcsóbb jeggyel tök jól lehetett látni a kivetítőt meg a színpadot is, bár mondjuk én annyira féltem ott, hogy két kézzel kellett kapaszkodnom a korlátba. Végülis jó helyen voltam és ha mégegyszer elmennék, akkor ugyanúgy csinálnék mindent.
Visszatérve a mára. A showt Rékasi Károly és Détár Enikő vezette, de mellette még ott volt Judy, az Edda, Kósa L. Adolf, meg vagy 10 ezer ismeretlen ember. A program 10kor kezdődött és fél hét körül lett vége. Összeségében jó volt, bár voltak unalmas részek, meg kicsit fárasztó volt azt hallgatni, hogy ez azért annyira szupi, mert hogy milyen jó segíteni másoknak ezekkel a termékekkel. Amúgy aláírom, hogy jók, de senki nem nagy jóindulatában lép be, hanem mert pénzt remél tőle. Anyummal figyeltük milyen pszichológiai folyamatok játszódtak le. Érdekes volt nézni, hogy a tömeg, az hogy tartozik az ember valahová, hogy megbecsülik, meg ezek az érzelmes zenék, képek mit hoznak ki az emberből. Minden második mondat a szeretetről, meg a segítségnyújtásról szólt, ami persze jó dolog, de mikor tudom, hogy nem ezért csinálják akkor kicsit elkeserít.
Délután azzal szórakoztattam anyumat, hogy ilyen partit akár a fornetti is adhatna. Nyomathatnák az ilyen szövegeket akkor, hogy "minket a kakaóscsiga hozott össze" vagy, hogy "minden egyes sajtkrémesrúdba belesütjük szeretetünk".
A nap végére meg is világosodtam, ugyanis néhány napja olvastam egy reklám újságban, hogy akciós a tescos darálthús. Apró betűkkel rá volt írva, hogy 70% húst tartalmaz. Sokat töprengtem, hogy mi lehet az a maradék 30%, de mai nap után már tudom... A SZERETET.
A nap jó volt azért. Bár iszonyat fáradt vagyok. Jah és képzeljétek szeretem a halpaprikást. A mai napig a halban sem voltam biztos, de a kényszer nagy úr! (ez volt az ingyen kaja)
Jah és szereztem hat gyereklufit. Lufikat is gyűjtök már.
