Érzéseim...

Tudod, van, hogy elmegy és nem hagy semmit maga után. Nem búcsúzik el, nem ír levelet. Egyszerűen csak kisétál az ajtón. Te azt hiszed, viccel, nem gondolja komolyan. Vársz, hogy majd nyílik az ajtó és belép. Nem érdekelne a magyarázat: hol volt, mit csinált. Te csak folytatni…

Néhány napja Zsuzsi felrakott egy érdekes bejegyzést a blogjára a modern világunk legnagyobb szenvedélybetegségeiről. Elgondolkoztam rajta, hogy vajon ez az egész mennyire igaz rám. Igazság szerint az utóbbi években Zsuzsival muszáj napi kontaktban lennünk. Nem tudom, hogy alakult…

Tegnap is, ma is többször nekikezdtem, hogy leírok ide pár dolgot, valami kis szösszenetet vagy akármit, hogy ne legyen hiányotok, de egyszerűen nem megy.Történtek dolgok tegnap is, ma is, sokat filóztam is rajtuk, hogy megosszam vagy ne, de aztán rájöttem, hogy olyan kavar van bennem,…

Ha majd nem csap meg virágok közt illatod, Ha majd nem hallom szélben nevetésed, Ha majd nem rajzolódik ki felhőkből arcod, Ha majd, nem érzem gyengéd zápor cseppjeiben érintésed,Majd talán akkor, el tudlak felejteni.

Mindegy, melyikünk teszi meg az első lépést, hisz sokkal fontosabb, hogy általa közelebb kerülünk egymáshoz.

Ha egyszer mindkettőnk gyomra üres lenne, de csak egyetlen szelet kenyér heverne az asztalon. Én boldogan nézném, ahogy enyhíted vele éhséged. De Te biztosan megfeleznéd.

Mikor nem keresel, nem hívsz, mindig arra gondolok, hogy nem tudsz. De sose fordul meg a fejemben, hogy esetleg nem akarsz.

Ha tudnád mennyit jelent nekem ölelésed, bizonyára gyakrabban zárnál karjaidba.

Az élet íze.Mutasd meg mit tudsz!Ez talán csoda!Mit tudsz a felfrissülésről?Ki volt ez?Legyen veled a felfrissülés!Mesélj nekem erről!Valaki keres téged.Légy szerelmes!Szeretnéd megismételni?Hol találtál meg engem?Szükséged van támaszra?Hány óra van?Hogy vagy?Vigyél el…