Szerző: Bródy János
Ha én rózsa volnéknem csak egyszer nyílnék
Minden évben négyszer
virágba borulnék
Nyílnék a fiúnak
nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek
és az elmúlásnak
Ha én kapu volnék
mindig nyitva állnék
Akárhonnan jönne
bárkit beengednék
Nem kérdezném tőle
hát téged ki küldött
Akkor lennék boldog
ha mindenki eljött
Ha én ablak volnék
akkora nagy lennék
Hogy az egész világ
láthatóvá váljék
Megértő szemekkel
átnézénnek rajtam
Akkor lennék boldog
Ha mindent megmutattam
Ha én utca volnék
mindig tiszta lennék
Minden áldott este
fényben megfürödnék
És ha egyszer rajtam
lánckerék taposna
Alattam a föld is
sírva beomolna
Ha én zászló volnék
soha nem lobognék
Mindenféle szélnek
haragosa volnék
Akkor lennék boldog,
ha kifeszítenének
S nem lennék játéka
mindenféle szélnek