Néha azt hiszem, hogy az ami nekem öröm, az másnak is az, és ami szerintem felesleges időpocsékolás, arra hajlamos vagyok azt mondani, hogy baromság.
És ez hiba. Nagy hiba.
Mindannyian különbözünk. Mindenkinek más jelenti a boldogságot.
Nagyapám minden hétköznap hajnalban bebuszozik a városba, csak azért, hogy néhány darab Metro hírújságot hozzon. Amit aztán szétoszt a környéken valamint elrak egyet nekem, hogy majd hétvégén el tudjam hozni. Minden szombaton kivirul az arca, mikor este 10kor hazaérkezik a kezelésről és még ott talál minket. Azok a percek, mikor érzi, hogy csak miatta maradtunk ott, neki kifejezhetetlenül sokat jelentenek.
Nagymamám minden szombaton süt-főz. Van, hogy egyféle étel nem is elég, hisz sokan vagyunk és persze válogatósak. De neki nem számít. Csak az, hogy nekünk kedveskedhessen. Aztán este mikor odaérünk, bár ő már fáradt akkor és sokszor a lába is fáj, de soha egy kártyapartyt nem hagyna ki. Körbeüljük az asztalt 6-an, 7-en. Nevetünk, beszélgetünk. Nekünk csak ennyi. De neki az élet, a cél.
Olyan kis dolog elég... Anyumnak például a Sos mi vida, ez a telenovella az, ami képes elfeledtetni vele, hogy milyen gondjai voltak a munkahelyén. Vagy ilyen a kutyasétáltatás, és azok a percek mikor négyen együtt vagyunk és minden rendben van.
Andit feldobja egy új ruha, egy jó buli keresztanyumat a rend, tisztaság, takarítás, Danit a gitár, Attilát most a vezetés, Pistit szinte minden műszaki kütyü.
Nekem mi a boldogság?
Sok minden van, aminek örülök. De legjobban nekem is olyan dolgok inkább mint a nagyszüleimnek, ezért is részleteztem őket. Mikor valami olyat tehetek, aminek a másik örül. Mikor érzem, hogy szükség van rám. Mikor fontos lehetek valakinek, legalább egy kicsikét, egy kis időre.
Tehát attól még, hogy nekem valami hülyeségnek tűnik, az lehet másnak az életet jelenti. Ami nekem semmiség, az másnak csoda.
Azt hiszem mindenki büszke lehet magára, aki azt csinálja, ami boldogsággal tölti el!
U.i.: Már tudom, nem véletlen semmi. Nem véletlen, ha vitázunk, nem véletlen, hogy még mindig részei vagyunk a másik életének. Nem tanítasz, mégis kapom a leckét. Akaratlanul, cselekedeteiddel mutatsz egy utat, mely segít, hogy jobb ember legyek. Hogy szembenézhessek néhány hibámmal, hogy változtassak.
Sajnálom, hogy azt mondtam, hogy baromság. Egyáltalán nem az, mert neked ez nagyon fontos! És ami legalább egy embernek fontos az már nem lehet hülyeség, annak értelme van! Nagyon remélem, hogy sikerül ma felvenned, amit akarsz! :)
És ez hiba. Nagy hiba.
Mindannyian különbözünk. Mindenkinek más jelenti a boldogságot.
Nagyapám minden hétköznap hajnalban bebuszozik a városba, csak azért, hogy néhány darab Metro hírújságot hozzon. Amit aztán szétoszt a környéken valamint elrak egyet nekem, hogy majd hétvégén el tudjam hozni. Minden szombaton kivirul az arca, mikor este 10kor hazaérkezik a kezelésről és még ott talál minket. Azok a percek, mikor érzi, hogy csak miatta maradtunk ott, neki kifejezhetetlenül sokat jelentenek.
Nagymamám minden szombaton süt-főz. Van, hogy egyféle étel nem is elég, hisz sokan vagyunk és persze válogatósak. De neki nem számít. Csak az, hogy nekünk kedveskedhessen. Aztán este mikor odaérünk, bár ő már fáradt akkor és sokszor a lába is fáj, de soha egy kártyapartyt nem hagyna ki. Körbeüljük az asztalt 6-an, 7-en. Nevetünk, beszélgetünk. Nekünk csak ennyi. De neki az élet, a cél.
Olyan kis dolog elég... Anyumnak például a Sos mi vida, ez a telenovella az, ami képes elfeledtetni vele, hogy milyen gondjai voltak a munkahelyén. Vagy ilyen a kutyasétáltatás, és azok a percek mikor négyen együtt vagyunk és minden rendben van.
Andit feldobja egy új ruha, egy jó buli keresztanyumat a rend, tisztaság, takarítás, Danit a gitár, Attilát most a vezetés, Pistit szinte minden műszaki kütyü.
Nekem mi a boldogság?
Sok minden van, aminek örülök. De legjobban nekem is olyan dolgok inkább mint a nagyszüleimnek, ezért is részleteztem őket. Mikor valami olyat tehetek, aminek a másik örül. Mikor érzem, hogy szükség van rám. Mikor fontos lehetek valakinek, legalább egy kicsikét, egy kis időre.
Tehát attól még, hogy nekem valami hülyeségnek tűnik, az lehet másnak az életet jelenti. Ami nekem semmiség, az másnak csoda.
Azt hiszem mindenki büszke lehet magára, aki azt csinálja, ami boldogsággal tölti el!
U.i.: Már tudom, nem véletlen semmi. Nem véletlen, ha vitázunk, nem véletlen, hogy még mindig részei vagyunk a másik életének. Nem tanítasz, mégis kapom a leckét. Akaratlanul, cselekedeteiddel mutatsz egy utat, mely segít, hogy jobb ember legyek. Hogy szembenézhessek néhány hibámmal, hogy változtassak.
Sajnálom, hogy azt mondtam, hogy baromság. Egyáltalán nem az, mert neked ez nagyon fontos! És ami legalább egy embernek fontos az már nem lehet hülyeség, annak értelme van! Nagyon remélem, hogy sikerül ma felvenned, amit akarsz! :)
